A páfrányfenyő a világ legidősebb fáinak egyiket, igazi őskövület, amit már több ezer éve felhasználnak gyógyászati és dekorációs célokra. Nagyon fontos kiemelni, hogy a páfrányfenyő jól tolerálja a szennyezett környezetet, a "jég hátán is megél", éppen ezért előszeretettel ültetik nagyvárosi környezetbe is, éppen azért, hogy ott némiképp élhetőbb és zöldebb környezetet alakítsanak ki segítségével. Figyelembe véve ezt a jó stressztűrő képességért, Nepálban például tömegesen kezdték el ültetni 2003-ban. Az ottani metropolisz, Katmandu ennek köszönhetően egy barátságos élőhellyé vált, hiszen mára már közel 300 példány található itt a ginkgo biloba fából. Ez csak egy megdöbbentő példa annak megértésére, hogy milyen könnyen változtathatja meg a páfrányfenyő az adott környezetet, a fa, amely túlélte Hirosimát és a második világháborút is. (Miután a bombázások után megvizsgálták a növényeket, megállapították, hogy a páfrányfenyők, amelyek a bombázás hatósugarában álltak, nem esetek át semmiféle komoly szerkezeti változáson)

A páfrányfenyő esetében az a helyzet áll fenn, amikor a növényrendszertan összekapcsolódik a mindennapi zsargonnal. A ginkgo biloba esetében ugyanis a tudományos nevet gyakrabban használják mint a közönséges neveket, például a páfrányfenyőt, a vénuszhajfa vagy a ezüstbarack elnevezéseket. A ginkgo biloba tehát a legjellemzőbb név, így mi is inkább ezt fogjuk használni a páfrányfenyő elnevezés helyett.

Növényi jellemzők

A ginkgo biloba több méteres magasságot is elérhet, a kiterjedése pedig 30-40 lábnyi is lehet. Az idősebb példányok kérge mélyen barázdált. Az egyedi legyező alakú leveleket élénk zöldek, azonban ősszel aranysárágává változnak át. Mielőtt az egész lombkorona arannyá változik, létezik egy időszak, amikor az átmenet érvényesül, így a levelek is sokszor kéttónusúak, külön van bennük jelen az arany és a zöld szín. A vénuszhajfa elnevezés talán éppen e levelek alakjából ered, valószínűleg a páfrányfenyő kifejezés is a levelek érdes alakjára utal.

A férfi fák barkát növesztenek, ami a reprodukciós folyamathoz szüksége, míg a nők bogyókat termelnek, melyek mindegyike egy magot tartalmaz. A bogyók puhák és sárgák. Annak ellenére, hogy ez a termés meglehetősen húsos, mégsem tekinthetjük őket technikailag gyümölcsöknek, bár az emberek a hétköznapi nyelvben a ginkgo biloba gyümölcseként hvatkoznak rájuk.

A legtöbb embernél a páfrányfenyő kivonatok fogyasztása nem ütközik különösebb akadályba, különösen akkor nem, ha kisebb adagokkal indítunk és csak lassan növeljük a dózist. Azonban ennek ellenére van néhány mellékhatás, ami kialakulhat.

Ezek közül a legjellemzőbbek a:

• hasmenés
• szédülés
• fejfájás
• gyomorrontás

Komolyabb, bár ritkább mellékhatások a következők:

Allergia: Mint minden gyógyszer vagy kiegészítő, a páfrányfenyő fogyasztásakor is allergia léphet fel, ami széles spektumát okozhatja a tüneteknek, amelyek lehet a bőrkiütéstől kezdve az olyan életveszélyes problémákig, mint az anafilaxia. Ha úgy gondoljuk, hogy lehetséges nálunk az allergia a ginkgo bilobára, akkor mindenképpen beszéljünk az orvosunkkal.

Stevens-Johnson-szindróma: jelentős allergiás állapot, amelyet a bőr hólyagos hámlása jellemez.

Vérzés: Voltak jelentések, melyek a ginkgo biloba esetében jelentkező spontán vérzésről számoltak be. Ezek között persze gyakoribb volt a kisebb orrvérzés, mint a komolyabb belső vérzés.  

Nagyon fontos, hogy akkor is beszéljünk orvosunkkal, ha ginkgo bilobát valamilyen más gyógyszerrel együtt szeretnénk szedni, mert ezek egymással kölcsönhatásba léphetnek, ami szintén nem olyan előnyös. A cukorbetegségre szedett, rohamokat megszüntető, illetve a diuretikumok hatását befolyásoló készítmények kölcsönhatásba léphetnek a ginkgo bilobával.